Már megint beteg vagyok, és csak fényképen nézegethetem az unokáimat, szerencsére Lolával már telefonon is beszélgethetek!
Milyen csodálatos volt csütörtök este, együtt voltunk a három unokánkkal! Gusztit beletettük a mobil ágyba, így nem férhettek hozzá a nagyobbak, akik már jól eljátszottak egymás mellett. Ivánka jól tűri Lola öleléseit, élvezi is. Valószínűleg Lilla is hozzájárult a zongorázásával a nyugodt hangulat kialakításához.
Szépen lefektettük mind a hármat, el is aludtak. Pénteken is tündérek voltak együtt, de állandóan szemmel kellett tartani őket. És nyárra várjuk a negyedik unokánkat!
Néhány fénykép készült is, de az egészet videóra kellene venni, mert nem lehet szavakkal érzékeltetni milyen bájos, amikor a három éves kislány előzékenyen kinyitja a 11 hónapos unokatesónak a zárókorlátot, s ő boldogan tipeghet a konyhába a tiltott dolgokhoz.
Arról sem készült fénykép, hogyan ül Ivánka Nagypapa ölében és nagykanálból szürcsöli a levest.
Sajnálom, hogy nem lehet egyszerre élvezni és megörökíteni ezeket a pillanatokat.
Talán ha egy- két mondatot leírok, később jobban felidéződik.