Balerina ruha

Egyenlőre nem folytatom a hercegnői ruha varrását, mert közben Lola felfedezte a balett szépségét. Kapott karácsonyra egy matricás öltöztetőbabás könyvecskét.(Valójában már a szülinapjára szántam, de mikor eljött hozzánk, hiányolta, hogy számára nincs ajándék a karácsonyfánk alatt, hiszen most náluk ünnepelt a család, így gyorsan odacsempésztem a könyvecskét, és Gusztinak is néhány kisautót.)
Mai szóhasználattal élve, ez nagyon bejött. Minden oldalon három lányka van, (éppen, mint a három unokatestvér) és különböző balettekből egy-egy jelenetet mutat be. Ez még kevés lenne, ezért a három lányka egyéb helyzetekben is felöltöztethető.
A Hattyúk tava rövid zenés meséje magnókazettán még megmaradt Lillának, és van egy balett filmünk róla DVD-n, a Kirov Színház előadásában. Nem akartam elhinni, hogyan nézhet végig kétszer is egymás után egy alig négy éves kislány egy balett filmet. Azóta fehér balerina ruhát szeretne, már meg is vettem a fehér anyagot hozzá,- milyen jó, hogy egészen olcsón lehet szép anyagokat kapni. Csak most megint törhetem a fejem, milyen fazonú legyen a ruha, hogy könnyű, de pörgős legyen, ne csússzon le a derekán, egyedül is fel tudja venni, stb. A legnagyobb probléma mégis az, hogy színház jegyet is kap majd a szülinapjára, Lilla elviszi a Hattyúk tava gyermekelőadására a Művészetek Palotájába. Ott milyen ruha lesz Odetten? Biztosan valami hasonlót szeretne Lola is.
Közben azért zajlik az élet, hiszen három fiú unokám is van, és ők is bűvölnek rendesen, és igyekszem a vizsgákra készülő Lillát is egy ici-picit kényeztetni.

Buék 2011

Vége a csodálatos téli szünetnek, az ünnepeknek, amikor unokázhattunk kedvünkre.
Sikerült megvarrni a hercegnői ruhát, úgy izgultam milyen fogadtatásban lesz része. Kiderült, hogy Csipkerózsika ruhát varrtam, ami Lola szerint a csipke szóból és a rózsaszín becézéséből származik. Egy egyszerű, rózsaszín szatén anyagból készült ruha, de hosszú és nagyon pörgős, hiszen a szoknya része egy egész körből szabott. Lola nagyon elégedett volt, és a csipkét nem is hiányolta. Csak az alap ruha készült el, az is egy teljes napig tartott, több időm nem volt már. Majd folytatom a szülinapjára, most már képzettebb vagyok a témában. Sajnos nem tudom olyan szépen megvarrni, mint ahogyan tervezem.
Sokat unokáztunk már karácsony előtt is, gyakran itt is aludtak, ezért az idén sem rohangáltunk ajándékok után. Azért megtettük a tiszteletkört, összevásároltunk mindenfélét az unokáknak, de a fő ajándékok vásárlását az idén is kellemes körülmények között oldottuk meg.
Beültünk nagypapával az emlékezetes IMBIS helyén lévő étterembe, és ott nyugodtan megbeszéltük, mit is ajándékozzunk a családnak. Azután elmentünk a Művészetek Palotájába és vásároltunk sok-sok belépőjegyet, különféle műfajú előadásokra. Elhasználtuk az utalványainkat, és nem kellett a csomagolással sok időt tölteni. Ehhez még ajándékoztunk egy-egy vacsora meghívást a koncertek előtt, és természetesen gyermek felügyeletet is vállalunk.
Vettünk egy naptárat, hogy feljegyezhessük a dátumokat, mert a családunk létszáma szépen növekszik. Sajnos fogyatkoznak is, de szívünkben mindenki velünk volt, akik már nem lehetnek közöttünk, azok is. A hófödte temetőkben a világító mécsesek elsüllyedtek a hóban, mégis meghitten világítottak, és valahogy nem okozott fájdalmat az elmúlás ténye. Talán azért nem, mert látom a folytatást az unokáinkban.