Tavaszi szünet

Örömmel jöttem haza az iskolából, hiszen kezdődik a tavaszi szünet.
Gyorsan beáztattam a kimosandó ruhákat, azután leültem kicsit a gép elé, amíg gondolkodom mivel is kezdjem a szünetet, megnéztem a "Tataiék" blogot, azután eszembe jutott, nekem is kellene írni néhány sort, milyen aranyosak is az unokák.
Antikával már jól lehet kommunikálni. Tökéletesen értjük egymást. Azt is egyértelműen tudomásomra hozza, hogy milyen ruhát akar felvenni. Valahogy szokatlan ez nekem, hogy a fiúk is kifejezik igényüket, és a legbájosabb, ha rájuk adtam a kívánt ruhát, akkor elégedetten kezdenek hozzá a komoly autózáshoz, vonatozáshoz.
Lola kreatívan kipakolja a gondosan összehajtogatott ruhácskákat, mire eldönti melyiket is szeretné. Szerencsére már egyedül magára veszi, így csak a kiegészítőknél kér segítséget. Tetszik nekem valójában az önállósága, igyekszem is a kedvébe járni egy kis alakítgatással.
A múlt héten, mikor beszorultunk a lakásba gyermekfelügyelet mellett kicsit alakítgattam a fiúk ruhatárát is. Két "body"-ból egy nagyobbat varrtam, felül a kedvenc figuráikat. Néhány "body"-ból pólót készítettem, aminek elég hosszú a dereka. Lassan már úgysem lesznek pelenkások, hiszen már Anti is bele tud pisilni a bilibe, nem szükséges alul összekapcsolható ruhadarab.
Kis nadrághoz is varrtam felülkapcsolható felsőrészt "body"-ból.
Egyszóval elégedett vagyok magammal, mert hasznosan töltöm el azt az időt is, amit az unokák felügyeletével töltök el.
Ott kell lenni, mert hajlamosak egymással ellenkezni, de nem érzik, hogy őrzöm őket, hiszen én ott varrogatok. Ezért figyelhetem őket, amikor elmélyülten játszogatnak.
Most pedig gyorsan elintézem a csekkeket, azután lemegyek a kertembe, ami tele van gyönyörű virágokkal.