2010. november 26., péntek

Miről írjak?

Annyi mindenről írhatnék:
például hogyan fürdettük meg és fektettük le ketten nagypapával a négy kis unokánkat,
milyen békésen alszik most is nálunk Iván és Anti,
hogyan vesztek össze a mobiltelefonon, és lettek újra "jó testvérek",
mennyire szeretik hallgatni a Magyar Rádió Gyermekkórusának CD-it,
ha Lilla gyakorol a hegedűjén, milyen áhítattal hallgatják,
hogyan hozza Iván a táskámat, ha hallja a mobilomat csörögni,
Lola milyen nagylányosan beszélget velem telefonon,
és még mi mindent,
közben már azon töröm a fejem, hogyan készítsek velük mézest karácsonyra, mi legyen a télapócsomagban, mit kapjanak karácsonyra - és nemcsak ők!
hogyan rendezzük a lakást, hogy kényelmesen elférjünk,
mit főzzünk,
Azért munkahelyünk is van, rokonaink, barátaink, akikkel szeretnénk törődni, találkozni, telefonon beszélgetni, és sajnos van, akit gyászolunk. Ha elfogadjuk az élet rendjét, akkor is fáj, és sajnáljuk magunkat a veszteség miatt.
Hát ennyire futotta, megyek Anti babát etetni, aki már négy hónapos lesz, hasra fordul, elbűvölően mosolyog rám, "beszélget", nézelődik, és nyafog, ha unatkozik