Miért olyan nagy öröm a lekvárkészítés? Ez már nagymamaösztön? Ivánkát látótávolságba csábítottam, na mivel? Hát a "Sing a song"-gal, (angol gyermekdalokkal) miközben a konyhát elzártam előle, és befőztem hét üveg meggylekvárt, és három üveg meggybefőttet.
Előtte azonban sterilizálni kellett az egész konyhát, az előző napi tortakészítés után. Még ebédet is főztem, Ivánkával leszaladtunk tojásért, a galuskához, délután pedig a gyógyszertárba rohantunk el, mert nagyon viszket a hangyacsípés. Sajnos azóta sem sokat javult, nem érzem, hogy hatna a Fenistil gél.
Van egy csodálatos meggybefőtt receptem. (F Nagy Angéla receptje, de az Anyukám is így csinálta, csak Ő a napra tette egy időre. A recept:
A szépen megmosott meggyet üvegbe teszem, rétegezve kristálycukorral. Annyi evőkanál cukor, ahány decis az üveg, a tetejére plusz még egy kanállal. Lefedem, és a végleges helyére teszem a polcra, egy hónapig nem szabad mozgatni. Lehet, hogy azért, mert a magja is benne van, de egészen más ízű, mint a magozott. És gyors!!!
Szóval csodálatos dolog unokával lekvárt főzni. (A gyümölcsöt nagypapa hozta, de az unokás piacozást is meg kellene próbálni!)
2010. június 28., hétfő
2010. június 23., szerda
"Ha végre itt a nyár"-i szünet
Mivel is kezdjem?
Talán egy kis diétával, a három napos lakomázás után.
Tantestületi kirándulás: Velence busszal, vízibusszal a Szúnyog szigetre- (annyira jól esett már a természetben lenni, s közben felidéződött bennem egy negyven évvel ezelőtti!!! korcsolyázás emléke), felmásztunk a Pákozdi emlékművekhez (amikor egy március 15-én voltunk, még csak egy emlékmű volt, most egy emlékpark épült- meg kell majd nézni unokáinkkal is), még sikerült visszasétáltunk a Halászcsárdához, aztán csak esett, csak esett, mi pedig csak ettünk, csak ettünk, aztán beültünk a buszba és hazajöttünk. Azután már csak ittam, csak ittam lefekvésig, pedig még egy órát kertészkedtem is. (Mostanában a kertészkedés csak abból áll, hogy küzdök a szulákkal, mindig egy lépéssel vagy többel is előbbre jár.)
Másnap hagyományos tanévzáró tantestületi búcsúebéd, ezután sem vacsoráztam.
A következő nap sem telt el lakoma nélkül. A Tatai unokák ötödik tagja is átvette a diplomáját. -Kár, hogy a Papa ezt már nem ünnepelheti velünk.- Szűk körben megünnepeltük Ágit, az óbudai Trófea grillben. (Csak nyolcan voltunk.) Nem is részletezem milyen finomságok voltak, hiszen nem régen nyílt, s annyi finomsággal csalogatják a vendégeket. Nagyon hangulatos hely, régen ez volt a Vasmacska. Jó ötlet volt Ancsitól. Az igazi ünnep a hétvégén lesz, akkor már torta is lesz, hiszen Jankának, Marcinak szülinapja lesz, Ivánkának névnapja, Janóra, a család PhD doktorára sem koccintottunk még ilyen nagy körben, és hát Ági az új mérnökasszony. Tehát már minden unoka diplomás, beleértve a választott párokat is, de ha minden jól megy, a legfiatalabb lesz az első kétdiplomás. Viktor hagyod ezt? (Igaz, Ők kétgyermekesek lesznek, Jankáék pedig már 10 hónapja azok.)
Be is fejezem, mert a tegnapi lazítás után, ma már megkezdődik az unokás vakációm. Egyenlőre három unokával, de Antit is szeretném kényeztetni Anyukáján keresztül, és Pannát, Bencét is többször szeretném látni, mint a tanév közben. Olyan okosak, kedvesek, és minden elfogultság nélkül: gyönyörűek!
Talán egy kis diétával, a három napos lakomázás után.
Tantestületi kirándulás: Velence busszal, vízibusszal a Szúnyog szigetre- (annyira jól esett már a természetben lenni, s közben felidéződött bennem egy negyven évvel ezelőtti!!! korcsolyázás emléke), felmásztunk a Pákozdi emlékművekhez (amikor egy március 15-én voltunk, még csak egy emlékmű volt, most egy emlékpark épült- meg kell majd nézni unokáinkkal is), még sikerült visszasétáltunk a Halászcsárdához, aztán csak esett, csak esett, mi pedig csak ettünk, csak ettünk, aztán beültünk a buszba és hazajöttünk. Azután már csak ittam, csak ittam lefekvésig, pedig még egy órát kertészkedtem is. (Mostanában a kertészkedés csak abból áll, hogy küzdök a szulákkal, mindig egy lépéssel vagy többel is előbbre jár.)
Másnap hagyományos tanévzáró tantestületi búcsúebéd, ezután sem vacsoráztam.
A következő nap sem telt el lakoma nélkül. A Tatai unokák ötödik tagja is átvette a diplomáját. -Kár, hogy a Papa ezt már nem ünnepelheti velünk.- Szűk körben megünnepeltük Ágit, az óbudai Trófea grillben. (Csak nyolcan voltunk.) Nem is részletezem milyen finomságok voltak, hiszen nem régen nyílt, s annyi finomsággal csalogatják a vendégeket. Nagyon hangulatos hely, régen ez volt a Vasmacska. Jó ötlet volt Ancsitól. Az igazi ünnep a hétvégén lesz, akkor már torta is lesz, hiszen Jankának, Marcinak szülinapja lesz, Ivánkának névnapja, Janóra, a család PhD doktorára sem koccintottunk még ilyen nagy körben, és hát Ági az új mérnökasszony. Tehát már minden unoka diplomás, beleértve a választott párokat is, de ha minden jól megy, a legfiatalabb lesz az első kétdiplomás. Viktor hagyod ezt? (Igaz, Ők kétgyermekesek lesznek, Jankáék pedig már 10 hónapja azok.)
Be is fejezem, mert a tegnapi lazítás után, ma már megkezdődik az unokás vakációm. Egyenlőre három unokával, de Antit is szeretném kényeztetni Anyukáján keresztül, és Pannát, Bencét is többször szeretném látni, mint a tanév közben. Olyan okosak, kedvesek, és minden elfogultság nélkül: gyönyörűek!
2010. június 2., szerda
Unokahiány
Unokahiányom van!!!
Pedig máskor is eltelt már ennyi idő, hogy nem láttam őket, de már most sajnálom, hogy három pénteken is továbbképzésem lesz, sőt még szombaton is. Még házi feladatot is kaptunk, ami nagyon munkaigényes és a net-hez köt. Most is azért ülök itt a számítógép előtt, de inkább gyorsan kiírom magamból a bánatomat. Vagy nézegessem egy kicsit kedvenc fotóim? Ezt teszem!
A tanmenet adaptálása várhat.
Most jut eszembe, szombaton éppen pedagógus nap lesz. Szép kis ünneplés, mondhatom!
Igaz, már tegnap megünnepeltük a kerületben. Az valóban megható volt. Látni a nyugdíjba készülő, és az idős nyugdíjas kollégákat, akik átvették az arany-, vas- sőt gyémánt diplomájukat. A "fiatalabbak" szinte felröppentek az Operett színház színpadára, az "idősebbek" is felkerültek, sok-sok segítséggel.
Azután a színtársulat előadta a Józsefvárosi pedagógusoknak a Madame Pompadour című operett-musicalt. Fergeteges játék volt. Őszintén ajánlhatom mindenkinek, ahogyan ezt a színházi dolgozók remélik is, (az előadás előtt kedves szavakkal ők is köszöntöttek.) - Az elmúlt évben a Madách színházban voltunk, valahogy nem esett jól Gálvölgyi humora, ahogyan az ingyen jegyre célzott. Most valóban ünnepnek, köszöntésnek éreztem ezt az estét.
Pedig máskor is eltelt már ennyi idő, hogy nem láttam őket, de már most sajnálom, hogy három pénteken is továbbképzésem lesz, sőt még szombaton is. Még házi feladatot is kaptunk, ami nagyon munkaigényes és a net-hez köt. Most is azért ülök itt a számítógép előtt, de inkább gyorsan kiírom magamból a bánatomat. Vagy nézegessem egy kicsit kedvenc fotóim? Ezt teszem!
A tanmenet adaptálása várhat.
Most jut eszembe, szombaton éppen pedagógus nap lesz. Szép kis ünneplés, mondhatom!
Igaz, már tegnap megünnepeltük a kerületben. Az valóban megható volt. Látni a nyugdíjba készülő, és az idős nyugdíjas kollégákat, akik átvették az arany-, vas- sőt gyémánt diplomájukat. A "fiatalabbak" szinte felröppentek az Operett színház színpadára, az "idősebbek" is felkerültek, sok-sok segítséggel.
Azután a színtársulat előadta a Józsefvárosi pedagógusoknak a Madame Pompadour című operett-musicalt. Fergeteges játék volt. Őszintén ajánlhatom mindenkinek, ahogyan ezt a színházi dolgozók remélik is, (az előadás előtt kedves szavakkal ők is köszöntöttek.) - Az elmúlt évben a Madách színházban voltunk, valahogy nem esett jól Gálvölgyi humora, ahogyan az ingyen jegyre célzott. Most valóban ünnepnek, köszöntésnek éreztem ezt az estét.
2010. június 1., kedd
Fűnyírás
Nem is nevezném fűnyírásnak, hiszen helyenként majdnem ellepett a fű minket Veresen. Cseresznyét sem tudtam szedni, hiszen a nagy része tönkrement a sok esőtől. Azért Lola és Panna tudtak cseresznyemag pöckölő versenyt rendezni. Bence nem nevezett be, hiszen akkor meg kellett volna ennie a cseresznyét, arra pedig nem vállalkozott.
Olyan szívesen maradtam volna a gyerekekkel, és ünnepeltem volna a gyereknapot és Ági szülinapját, illetve Jankát, Tündit. Unom a fűnyírást, pedig nem is én csináltam, hanem Zoli. Sajnos a cseresznyézésből, meggyszedésből sem sok lesz ilyen esős időben.
Olyan szívesen maradtam volna a gyerekekkel, és ünnepeltem volna a gyereknapot és Ági szülinapját, illetve Jankát, Tündit. Unom a fűnyírást, pedig nem is én csináltam, hanem Zoli. Sajnos a cseresznyézésből, meggyszedésből sem sok lesz ilyen esős időben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
