Családi korizás

Végre sikerült összejönni egy kis családi korizásra az Omszki tóra. Természetesen sokat gondoltunk a család távollévő tagjaira is. Már Guszti lábán is volt kori, és mindenki kicsit fogta a kezét, a legeredményesebben Ancsi, aki jutalom falatkákat is adott neki, amikor már inkább szeretett volna hazamenni. Lola pedig a kis hokiütővel száguldozott Lillával, s mikor elkezdődött a nagy játék, alig tudtam lebeszélni, hogy ő is beálljon apja mellé a csapatba.
Janka nem állt be játszani, mert azt már nem viselték volna el a gyermekek, hogy mindkét szülő vidáman hokizzon, míg ők a pályán kívül keringenek.
Nagypapa is kipróbálta a korit, nagyon óvatosan, nehogy egy váratlan jéghibán elcsússzon. Természetesen én főleg Loláék körül keringtem a szikrázó napsütéses tavon, időnként Dédi mamával is váltottam egy-két szót, aki nagyon élvezte a hosszú bezártság után a szabadságot és a dédunokákat.
Közös ebéd nem volt, mert Jankáék hazamentek, mi pedig elmentünk a veresi Dédihez, azután megvártuk Ancsiéknál Lillát, és siettünk a Magyar színházba. Ancsi is velünk tartott, de nem az Osztrigás Micit néztük meg, hanem a Háromszögek előadást. Nagyon jól játszottak, és olyan élmény volt, mintha közöttük ülnénk.
Jól sikerült nap volt csak Viktorék és Ágiék hiányoztak.

Guszti fél

Tegnap este megérkezett Lola és Guszti. Nagy örömmel kezdtek el játszani, gyönyörűen vacsoráztak, előtte pedig skypoltunk Ivánkával és Antikával.
Tüneményesek voltak, Iván, mikor meglátta Lolát, azonnal a gép elé telepedett, és mondókát mondott, énekelt, és még a sárga villamosról is mesélt a képeskönyvéből. Lola is viszonozta, hamarjában nem a legjobb könyveket készítette ide, mégis együtt utánozták néhány állat hangját.
Guszti is megpróbálta magára vonni a figyelmet, de a vacsora illata csábítóbb volt, ezért inkább elköszöntünk.
Nagypapát nagy örömmel fogadták, fürödni is vidáman mentek, az esti mesélés kicsit hosszabbra nyúlt a szokásosnál. Lola fáradtan feküdt az ágyába, Guszti viszont nem akart a kiságyban maradni. Szerencsére Kati nagyi telefonon elmesélte, hogy Guszti fél. Beszélgettünk vele, nyugtatgattuk, megígértem, hogy melléfekszem anya helyére, de még ez sem tetszett neki, a mi szobánkba, a mi ágyunkon akart velem elaludni. És valóban, egy pillanat múlva hallottuk nyugodt szuszogását. Sajnos nem sokáig, mert nagyon náthás, ezért sokat köhögött éjszaka. Reggel már nem reklamált, miért van a saját ágyacskájában.
Délben a békától félt, hiába mondtuk, hogy a békák a tó fenekén alszanak, azért kellett fognom a kezét, amíg el nem aludt. Hamarosan ismét felébredt, mert köhögött. Néhány könyvet tettem a kiságy két lába alá, és most ismét elaltattam. Használ a ferde kiságy? Majd meglátjuk.

Lola 5 éves

Nagyon készültünk a szülinapi bulira. Már csütörtökön délután kivitt Janka, így megnézhettem Lola oviját és Guszti bölcsijét. Nagy örömmel fogadtak minket.
Otthon megmutatták kedvenc játékaikat, sajnos Guszti szomorú volt, mert a Villám McQueen lemezt nem tudtam bekapcsolni neki, azért talált elfoglaltságot magának. Este még tortát is ettünk, ami nem volt még az igazi, de a boltos pénztárosgép az szenzációs volt. Másnap Guszti egész nap azzal játszott, ő már a jövő embere, a papírpénzeket a betonkeverőbe gyömöszölte, mivel elég a kártya is a fizetéshez.
Pénteken délután ovis farsangra mentünk, amit az iskolában tartottak, az elejére nem értünk oda, mert nem akartak felöltözni, az Alma együttes koncertje pedig nem igazán nekik való volt. A koncert után a hercegnők, menyasszonyok is négykézláb másztak, csúszkáltak a gyönyörűséges hosszú ruháikban.
Szombat reggel elkezdett hullani a hó, kellemes volt a cserépkályha mellett üldögélve nézni a szállongó hópelyheket, és a madarakat ahogyan csipegetik a magvakat a madáretetőn. Gusztival mi otthon maradtunk, nem mentünk korcsolyázni, készültem a délutáni bulira.
Ebéd után még el kellett altatnom Lolát és Gusztit, Janka lelkesen lapátolta a havat, és feldíszítette a kaput lufival, hogy a vendégek megtalálják a házukat.
Pontban háromkor meg is kezdődött a buli, és jöttek a hercegnő ruhás lányok, és fiúk is érkeztek, volt nagy játék, kacagás, még báboztunk is közösen. Volt vagy tizenöt gyermek, és néhány szülő is ott maradt, Lola megilletődve vette át Nagypapától a hatalmas cserép rózsaszín virágot. A tortabontás után kicsit megcsendesedett a gyermeksereg, és kisebb csoportokban kipróbálták az új játékokat is. Jól sikerült a szülinapi buli, azért eszembe jutott, hogy a fiúk csapatát erősíthette volna még két tündéri kisfiú.
Ivánkával és Antival skypolunk néha, ha rövid ideig is ülnek a kamera előtt, azért hallom a hangjukat, látom a háttérben hogyan játszanak, esznek. Bármilyen rossz is a kép, mégis egy fokkal nagyobb élmény, mintha csak telefon lenne.