Gyorsan röpül az idő

Az unokák pedig úgy fejlődnek, hogy csak kapkodom a fejem. Időnként csak gyönyörködök bennük, hogy milyen találékonyak, máskor pedig előbújik belőlem a tudatos pedagógus, és játszunk együtt.
Lolával a két nagy fiúnak megtanítottuk a Nyuszi ül a fűben és a Koszorú c. játékokat.
Lola élvezte az Itt lakik a pakulár, c. játékot, kicsit borzongott, amikor a kutya mégiscsak elkezdett ugatni.
Iván el is mesélte a játékokat a szüleinek, jellemző, hogy az Anyukája előbb megértette, hogy a"mama, nyuszi, csücsül", mit is jelent. (Mamával játszottuk a Nyuszi ül a fűben játékot.)
Úgy sajnálom, hogy nincs időm leírni azt a sok eseményt, ami történik velünk hétről-hétre, pedig később jó lenne olvasgatni, amikor már a saját útjukat járják.
Guszti még nincs két éves, mégis olyan sokáig képes az autókat sorba rakosgatni, játszani velük.
Rövid ideig már együtt is játszogatnak, főleg, ha Lola irányítja őket.
Vasárnap a nagyszobából egy hatalmas autó kerekedett, amelynek három vezető ülése volt elől, így csak a kormánykeréken civódtak kicsit, a felnőttek helye az utasülésen volt. Természetesen amikor Iván egyedül maradt, akkor a szülei is helyet kaptak az első sorban, és nagyon vigyázott arra, hogy a törött szitát az Apja se használja kormánykeréknek, a játéklábos az megfelelő, annak van két füle is, kényelmesen lehet használni.
Anti még nincs tíz hónapos, mégis mindig közöttük akar lenni. Aranyos volt Guszti, amikor ő is a szájába vette az egyik autót, de csak fintorgott, már nem élmény neki, inkább tologatta a földön.
Cseresznyéztünk is Veresen velük. Lola pici korától imádja, Guszti minden áron a zöldeket akarta enni, "ama, ama" felkiáltásokkal, egyszer a szájából is ki kellett bányászni, ha nem vigyáztunk magostól lenyelte, nem győztük fejteni neki. Iván a vödröt cipelte ide-oda, de nem evett belőle. Kacérkodott vele, mivel az unokatesók nagyon ették, mégsem tudta rászánni magát, hogy megkóstolja. Nem erőltettük.
Szombaton a legnagyobb viharban értünk ki, féltettem a gyerekeket a kocsiban, hiszen annyira villámlott és közelben dörgött, de amikor elállt az eső, akkor ettünk és szedtünk, fára másztunk, csak a gyerekek siettek, mert programjuk volt.
Nagyon szeretem a korai cseresznyét, főleg a fáról, abból sokat lehet enni, mert nagy a víztartalma, nem fúj fel.
Budakalászon is érik Zoli fája. (Ancsiék régebben mindenkinek vettek egy gyümölcsfát ajándékba a kertjükbe.)

Anyák napja négy unokával

Lola már elénekelte az Orgona ága...című dalt a Dédinek is, nekem is és az Anyukájának is.
Iván és Guszti már rajzolt.
Anti pedig már 9 hónapos.
Gyönyörű virágokat is kaptam a dalok mellé.
Lillától pedig ezt a képgyűjteményt.
A legszebb ajándék persze az, hogy együtt lehettünk!