Márton napi programok

Márton napi programok miatt pénteken és szombaton unokák nélkül maradtunk, mert az oviban, sőt már a bölcsiben is különböző programokat szerveztek, és még otthon is libás partit rendeztek. Azért nem unatkoztunk, pénteken este a Góbé zenekar szülinapi koncertjén voltunk, mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Nem maradtunk a táncház programján, annyira azért még nem voltam jól.
Szombaton nagytakarítást akartunk rendezni, de olyan gyönyörűen sütött a nap, hogy inkább elvittük Lilláékat Nagybörzsönybe, egy kis kitérővel, Veresre, ahol Erzsikét is elcsábítottuk a konyhából. Szép, friss idő volt, ennek köszönhetően, a napos irányba indultunk el sétálni, ahol rábukkantunk egy vízimalomra. Alaposan megnézegettük szakszerű vezetés mellett, azután még két helyen is megcsodáltuk a Duna tükörsima vizét. Még nem is láttam ennyire elsimult vízfelületet a Dunán! Mintha tó lett volna.
Miután lement a nap még hűvösebb lett, és vágytunk egy kis forró italra. Vác főterén betértünk egy csokizóba, nagyon finom italokat ittunk, mellé kevés édességet. Ezután még egy kicsit sétáltunk, Veresen pedig vacsoráztunk. Gyönyörködtünk Pannában és Bencében és jól esett kicsit nyugisan beszélgetni a fiatalokkal. Ezután nem kellett altatni minket!
Vasárnap ráérősen ébredtünk, mikor elkezdtük a reggelit, Jankáék már útra készen voltak.
Ancsi javaslatára Szentendrére mentünk a Skanzenbe, mert ott Márton napi programok voltak.
Dédit út közben felvettük, Jankáékkal a bejárat előtt találkoztunk és még mindig nem haladtunk messzire, mire Ancsiék Marcival odakerekeztek. Guszti meglátott egy tűzoltó autót, és attól nem tágított, csak nagy nehezen csalogattuk a sorompóhoz, ott pedig a vonatot várta kitartóan. Az élő állatokat alaposan megnézte, ezután még egy sorompót megvárt, kicsit ettünk és már mehettek is haza mert ő még nappal is szokott aludni, már nem bírták volna Marci köszöntését kivárni Budakalászon. Ott még Ágiékkal is beszéltünk skypon.
A jól sikerült program után Zoli még elment a Gellért fürdőbe, én még nem mertem elmenni a torkom miatt.

Őszi szünet Wiesbadenben Lolával

Nagy készülődés után, teletömött autóval és 11 órás utazás után érkeztünk meg Lolával. Sokat énekeltünk, beszélgettünk út közben, szerencsére a torkom akkor még nem fájt. Lola élvezte a megállókat, a tiszta mosdókat, főleg ahol még gyerek kézmosó is volt, az apró vásárlásokat. Nem sikerült gyerek zenét, -mesét készíteni, így ismét Szabó Magda: Für Elise hangoskönyvét hallgattuk út közben, ami ébren tartotta Nagypapa figyelmét. Az enyémet már nem annyira, hazafelé már elszundítottam rajta, pedig Lola is állandóan csacsogott, nem tudott elaludni, csak az utolsó fél órában, mert nagyon izgatott volt. Egyszóval jól utaztunk.
Mennyire jó volt együtt lenni, még a torokgyulladásom sem rontotta el ezt az élményt. Csak egy kicsit módosított a programokon, többnyire én voltam, aki otthon maradt az alvó gyermekekkel. Még mindig volt apró szépítgetés a lakáson, új íróasztal vásárlása, szerelése, birtokba vétele. Függöny, illetve roló vásárlása, felszerelése, kertészkedés az erkélyen, két virágláda közös beültetése, a maradék növényt a kertbe ültettem el. Nem tudom milyen lesz a virágláda, hiszen még nincs gyakorlatom ebben.
Nagy felfedezésünk a gyermekdalok, -mesék a net-en. Olyan szépen elcsendesítettük a fáradt, nyűgös, civódó gyermekeket vele, és Nagypapa gyönyörűen elaltatta mind a hármukat egy szobában, miközben csendben zenét hallgatott, vagy regényt olvasott Eszter notebookján.
Olyan otthonosan éreztük magunkat, tetszik a tágas, jól berendezett lakás.
Mindig csodálkozom azon, hogy Eszter annyira szerényen ír a főzési tudományáról, de akkor hogyan rendeztek be egy minden igényt kielégítő konyhát? Az egyik skypolásnál a gyerekek úgy burkolták a gusztusos, vékony palacsintát, aki erre képes, annak nagyon jó érzéke van a főzéshez, csak nincs még gyakorlata.
Amikor Eszter azt írja a blogjukon, hogy nem történt semmi, akkor kora reggeltől késő estig minden pillanatban jár az agya, mit hogyan szervezzen meg, és ezt meg is teszi, mert a fiúk rendezése, fürdetése, öltöztetése, átöltöztetése, etetése, étkezések után letörlés felsöprés, felmosás, lemosás, ruhák rendben tartása: áztatás, mosás, (az alagsorban), teregetés, ruhák hajtogatása, helyére pakolása, és emellett még jut ideje a gyerekekkel a játszásra, én még azt sem tudtam felfedezni, hogy melyik legódarab melyik autó alkatrésze, Eszter pedig még meg is építi a fiúkkal, rendszeresen mesél nekik, sőt, gyönyörűen énekel, (nekem is sokat fejlődött a hallásom a gyes alatt), sétálni mennek, ami a hűvös időben a sok ruha miatt nehéz , vásárolnak, közben a szelektíven gyűjtött szemetet elrendezik. Ezek után még szerénykedik a főzési tudományával. Nagyon büszke vagyok Eszterre! Különben mitől lennének olyan gyönyörűek, okosak és ügyesek a fiúk.
Szóval nagyon élveztem a jól berendezett konyhájukat, szívesen szöszmötöltem benne. Nem kellett sokat főznöm, hiszen a dédimamák akkora adag készételt küldtek, Nagypapa pedig olyan csodálatos túró"bongoc"-ot, és rántotthusit készített, hogy öröm volt nézni, ahogyan burkolták.
Szóval jókat ettünk, megkóstoltuk a helyi pékség remekeit, a városnéző, játszótérpróbáló programjaink is jól sikerültek, ha fittebb lettem volna, akkor többet mentünk volna. De így is csodálatos volt.
Most pedig számolom a napokat a karácsonyi találkozásig.