Beszélgettünk Ivánnal

Természetesen a"nénós" tűzoltóautó és Anti traktorja volt a téma.
Most, hogy a képek is felkerültek Viktor képei közé, szinte újra hallom Iván lelkes hangját.
Mennyire jó is ez a technika, mintha velük sétálnánk a városban és nézhetjük ahogyan játszanak a lakásban.
A hétvégén Lolával és Gusztival megnéztük a "cica" játszóteret. Miközben nagypapával gyönyörködtünk bennük, azon járt az agyunk, mi tetszene Ivánnak és Antinak, ha itt lennének.

Azt találgatom, vajon Anti mivel fog játszani, ha újra itthon lesz. Van már három határidő naplónk, névre szólóan Lolának, Ivánnak és Gusztinak. Most kerítettem egy hasonlót Antinak is, mert azt gondolom már nem fogja megenni a lapokat, és már ragasztgatom rá a matricákat, mert Gusztiék azokat is szívesen nézegetik. (Valójában Gusztinak Iváné tetszik a legjobban, mert Eszter csodálatos vonatokat, autókat rajzolt bele.) Lolának alig van egy-két kép benne, mert ő most minden képet kivagdos, és még szétvagdos, mert élvezi az olló használatát.
Ivánnak, Antinak is akart szép tündérképet küldeni levélben, de nem sikerült még rendesen körülnyirkálni, kéz nélkül pedig nem akarta elküldeni, hát most mit tegyünk?

Esküvő

A Kóka-móka színház újabb gyönyörűséges tagjának, Annának voltunk az esküvőjén szombaton.
Óbudán a Selyemgombolyító udvarán rendezték meg a hangulatos szertartást, kellemes volt az idő, árnyékos fák között, már enyhült az a borzasztó hőség, amiben napokig részünk volt.
Lolát és Gusztit mi vittük nagypapával, a Dédi odajött, és Jankáék is időben odaértek. (Ők most minden szabadidejükben a házuk építésével vannak elfoglalva.)
Lilla aznap három esküvőre volt hivatalos, az elsőn hegedült Ancsival, Annáén ő kapta el az eldobott menyasszonyi csokrot, és már ment is a harmadikra, ahol pedig Máté zenélt.
Jó volt látni régi kedves barátainkat, gyermekeiket és azok gyermekeit. Mindenki csinosan felöltözve, ezért óvatosan ujjlenyomatoztuk az emlékfára a leveleket, megnézegettük a kertben a képeket, meghallgattuk az ifjú pár történetét, és Lolával odaszaladtunk, hogy mi is rájuk szórjuk a rizs.
Elképzeltem milyen lenne, ha még két gyönyörű szőke kisfiú is szaladgálna a kertben, vajon ki futna utánuk? Nagypapa biztosan nem.

Képek nézegetése

Elkezdődött.
Az nem elég, hogy a lakás legjobban látható helyére tettem ki Viktor és családja képeit, hanem napi programom a számítógépen lévő képek nézegetése. Szerencsém volt, mert Lilla éppen ráért és megtanított hogyan varázsoljam elő abból a kis géphez kapcsolható szerkentyűből a fényképeket, amin már eddig is sok kép volt, de tegnap Péter nagypapa még többet töltött fel, és még videók is vannak rajta. Odáig jutottam, hogy nemcsak a Tataiék blogját nézem napi rendszerességgel, hanem a Facebook-on is elővarázsolom Viktort és Esztert. (Ma már megyek a suliba, de utána birtokba veszem a gépet, de előtte még elmegyek a postára és feladok egy képeslapot Esztikének és a gyönyörűségeimnek.
Lola is boldog lesz, mert írunk Ivánnak és Antikának levelet.
Be is fejezem, mert a dédi mamát felhívom, mert ő szeret postára járni, én valahogy nagyon hamar rákaptam a net-es kapcsolattartásra, ami most nagyon jól jön.

Kártyázzunk!

Előkerült a kártyás doboz. Rengeteg autós kártyánk van Guszti örömmel nézegeti, rakosgatja, két évesen nagyon élvezi, övé a szétnyitott vendégágy, amit este átad nagypapának, hogy pihentethesse a lábát, ha hazajön a munkából.
Tegnap a mesekártyát vettük elő, és odáig jutottunk, hogy azonosítsuk milyen mesék vannak rajta. Valahogy leragadtunk a Csizmáskandúrnál és meghallgattuk lemezen. Nagyon romantikus, és hasznos, mert időnként megakad, és amíg meg nem bökdösöm, addig ismételgeti a szöveget, ami kisgyermekek számára még érdekes is.
Ma reggel a hangszerkvartettel kezdtük, de csak végignéztük a hangszereket, és megneveztük. Ez bevezetőnek elég is volt. Lola már néhány hangszert ismer, és fel is ismer hallás után.

Gondoltam itt az idő, hogy lejátszunk egy Csacsi Csabi játszmát.
Elővettük a csomagot, megnevezte Lola az állatkák nevét, és örömmel vette észre, hogy minden fiú állatnak lány állatka párja van. Akkor Gusztit is be lehet vonni. Igen ám, de amikor magyaráztam, hogy a Csacsi Csabinak nincs párja, és az a vesztes, akinek a kezében marad, Lola kijelentette, hogy a Csacsi Csabi csak Gusztié lehet, hiszen ő a fiú. Kész.
Ilyen egyszerű a dolog!
Szerencsére van időm gondolkodni, hogy hogyan tovább, mert Janka értük jött, és csak holnap délután jönnek újra.

Új hobbim?

"Babák" népviseletbe öltöztetése.
Milyen jó, hogy megmaradt bennem, hogyan is öltöztetett fel az Anyukám, amikor néptáncos voltam, mert most Lillát is sikerült egészen formásra gömbölyíteni, persze ehhez kellettek a jól kikeményített alsószoknyák. Most lekerült a népviseletes bőröndöm a polcról, amiben benne van a kislánykori viseletem is. Igyekeznem kell, hogy Lolára még rá tudjam adni, mert olyan gyorsan nő. Már négy és fél éves lesz.
Ha nem lenne ilyen kánikula, akkor nekiállnék a szoknyák keményítéséhez, de így egy kicsit elnapolom.
A nyáron kicsit átfestegettem a tájképemet, most már van kék nefelejcsem is.
Örülök, hogy Lillának tetszett Széken a zenei tábor, ügyesen tanulta a néptáncot, azonnal a haladóba jelentkezett, és ment is neki. Ilyen zenei és mozgásháttérrel ez csak természetes.
Most le is fényképeztem őt is és a babát is, ezt kellett volna tennem a nyáron is, de Lilla nem ért rá megmutatni.
Mo

Veresi nyaralás

Amihez hozzátartozik a fűnyírás is, amit olyan jól megoldott Zoli. Ki tudott vinni, és a fűnyírót is beraktuk ügyesen, az egyik telken nagy nehezen végigmentem a fűnyíróval, a másikon végigszaladtam, ugyanis ott kevesebb a fa, és Zoli egy hosszú kötéllel húzta a fűnyírót, én csak irányítottam, és szinte futottam utána, felfelé az emelkedőn. Lefelé könnyebb volt húzni, és nagyon gyorsan végeztünk is a nehezebb telekkel. Hiába többet ésszel, mint erővel, főleg, ha nincs elég erő.

Másnap már csak nyaraltunk Erzsikééknél, játszottunk az ikrekkel, pontosabban kicsit tettem-vettem is a kertben és ők örömmel nyüzsögtek körülöttem. Jó volt végre nyugodtan leülni és beszélgetni velük, hosszasan reggelizni a teraszon, jót ebédeltünk a Dédi étkezdéjének teraszán, -ha nincs nagy autósforgalom, akkor kellemes a terasza,- azután leheveredtünk kicsit a hűvös szobában, majd egy hatalmas fagyi kehellyel a kezünkben nézegettük az új főtéren a szökőkutat. Azután már indultunk haza, a tüzijátékra, amit persze csak az ablakból néztünk. Gusztit mégsem hozták Jankáék, mert elcsúszott a programjuk, így megnéztünk egy filmet azután jót aludtunk.
Vasárnap egy belvárosi sétát tettünk, azután örömmel vártuk Lillát, aki tele élménnyel érkezett meg Székről, egy népzenei táborból.
Most már napi tevékenységem lesz Viktorék blogjának követése, és igyekszem magunkról is írni.
Olyan jó nézegetni róluk a képeket! Köszi!

"Pepülő"

Iván már nagyon várta, hogy szüleivel és Antikával Frankfurtba repüljön "pepülővel". Ennél már csak az "angol, Sam a tűzoltó" DVD film érdekelte jobban. Vitt is magával a "munka" hátizsákjában három kazettát is. Majd a hosszú téli napokon írok róluk, most itt van Guszti, aki birtokba vette az egész lakást, és egyenlőre élvezi a zavartalan játékot, és most megyünk a Corvin üzletközpontba, hogy a bevásárló autót egyedül uralhassa.
Annyira élveztem a nyaraltatásukat, tündéri gyermekek, de ez nem csoda, hiszen a szüleik is azok!

Egy rossz mozdulat

"Újratervezés!"
Nem ülünk a Balatonon a vitorlásban, nem nyaralunk Loláékkal, hanem tervezgetjük, hogyan is oldjuk meg a dolgokat, ha Zolinak megműtik a lábát, és hat hétig merev térddel kell majd közlekednie.
Miért nem vezetek? Rászánjam magam?
Majd meglátjuk.
A legrosszabb, hogy Zoli nem vehet részt Viktorék nagy projektében, a költöztetésben. Főleg neki a rossz, hiszen a fiatalok megoldják, ügyesek, csak rossz kimaradni ilyen fontos dologból.

Így most telefonon beszélgetünk, most kihasználjuk a korlátlan hívások lehetőségét.
Próbálgattam, felveszi-e még, vagy már viszik a műtőbe. De sikerült kifognom, hogy azt mondta, hogy le kell tennem.
Vajon tud hívni műtét után?
Azért is jó a telefon, mert nem lenne jó ott ácsorogni, lábatlankodni, jól ellátják őt, és amikor szüksége lesz rám, majd hív.
Milyen lesz a térde műtét után? Képes lesz röplabdázni, vitorlázni, bringázni?
Majd meglátjuk, és mindig jön az "újratervezés".