Miért olyan nagy öröm a lekvárkészítés? Ez már nagymamaösztön? Ivánkát látótávolságba csábítottam, na mivel? Hát a "Sing a song"-gal, (angol gyermekdalokkal) miközben a konyhát elzártam előle, és befőztem hét üveg meggylekvárt, és három üveg meggybefőttet.
Előtte azonban sterilizálni kellett az egész konyhát, az előző napi tortakészítés után. Még ebédet is főztem, Ivánkával leszaladtunk tojásért, a galuskához, délután pedig a gyógyszertárba rohantunk el, mert nagyon viszket a hangyacsípés. Sajnos azóta sem sokat javult, nem érzem, hogy hatna a Fenistil gél.
Van egy csodálatos meggybefőtt receptem. (F Nagy Angéla receptje, de az Anyukám is így csinálta, csak Ő a napra tette egy időre. A recept:
A szépen megmosott meggyet üvegbe teszem, rétegezve kristálycukorral. Annyi evőkanál cukor, ahány decis az üveg, a tetejére plusz még egy kanállal. Lefedem, és a végleges helyére teszem a polcra, egy hónapig nem szabad mozgatni. Lehet, hogy azért, mert a magja is benne van, de egészen más ízű, mint a magozott. És gyors!!!
Szóval csodálatos dolog unokával lekvárt főzni. (A gyümölcsöt nagypapa hozta, de az unokás piacozást is meg kellene próbálni!)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése