Iparművészeti Múzeumban

Izgalmas dolog elmenni két kis fiúval egy komoly múzeumba, ahol vannak jó gyermekfoglalkozások, de szólóban sétálgatni velük a kézközelben lévő kiállítási tárgyak között nagy figyelmet igényel a felnőttek részéről.
Iván nagy érdeklődve nézett minden olyan tárgyat, amit Anyukája örömmel látna a lakásban. Ez volt a megfigyelési szempont. Hiszen az IKEA emblémáját igen jól ismeri, "mindig ott szoktak ebédelni"- jegyezte meg a Győrbe vezető utunkon.
Anti a bejáratnál észrevett egy embernagyságú, szarvasfejú emberpárt kerámiából, és addig semmi más nem érdekelte, míg közelről meg nem szemlélte őket. Hasznos, hogy hangosan jelzi, mi a szándéka, mert így idejében lebeszéltem arról, hogy rálépjen a hatalmas lábfejükre. Nem is tudom mi volt még érdekes ezen az időszaki kiállításon, annyira koncentráltam ne érjen semmihez. Furcsa volt számára ez a múzeum a MTTM sok interaktív eszköze után.
Az állandó kiállítás már jobb volt, hiszen az értékek nagy részét vitrinbe állították ki. Az egyik sarokban volt egy tv amin a múzeumot ismertették, ott kicsit megpihentünk. Az órák nagyon tetszettek nekik, a tükrökben grimaszoltunk, Iván egy-két tárgyat már meg is csodált, de az igazi élmény, amiért elmentünk, az a csodálatos épület volt. Iván szerette volna bebarangolni az egészet, és ő fedezte fel a tetőn a színes üvegablakot is.
Gondoltam a nagy hőségben kellemes egy kicsit ücsörögni, ropit rágicsálni, vizet iszogatni és bámulni az épületbelsőt.
Ennél a programnál már csak a fagyizást kedvelik jobban. Leülünk egy árnyékos asztalhoz, Anti marad a babakocsiban, szépen elnyalogatjuk a fagyit, ma Anti kijelentette, hogy ő inkább zöld fagyit kér, mi Ivánnal kitartottunk a belga csoki mellett, de Iván megkérte a nénit, hogy keményet ne tegyen bele, ellentétben velem, nekem nagyon ízlik, hogy jókora csokidarabok is vannak benne. Miután elnyalogattuk a fagyit, felállnak a füves terület szegélyére, és a vizesflakonból szépen megmosakodnak, közben a füvet is locsolgatjuk a vízzel, kicsit kortyolgatnak is, jól esik ebben a melegben.
Tegnap Éva fodrász néni behívott minket, én pedig elmondtam, hogy jó lenne kicsit leszedni a hajamból, amit ő azonnal meg is tett. Jól birták a fiúk, szépen elmagyarázta Éva néni mit szabad, mit nem.
Anti megjegyezte, hogy az állatos múzeumban is láttunk halakat, hazafelé pedig elmondta nekem, hogy szebb volt a hajam, míg a néni le nem vágta.
Gondoltam jó példát mutatok nekik, hátha kedvet kapnak a hajvágáshoz.